ll. Chapter - 12. The next "love"?

     Éjjel kettő volt, és még mindig forgolódtam az ágyban. Szétfeszített az ideg. Zavaros volt ez az egész 3 nap! Csak látni akartam őt. Látni, hogy egyáltalán él-e még! Szó szerint kipattantam az ágyból. Ruhában voltam, pont azért az okból, mert ki tudja mi történhet. Szóval, kipattantam, és elindultam a pincébe. Lábujj hegyen járkáltam, nehogy bárki meghallja, settenkedő lépteimet. Átléptem azon a lépcsőfokon, amelyik nyikorog. Tovább mentem, kikerülve a konyhát. Le a lépcsőkön. A vas ajtó előtt megálltam, és hallgatózni kezdtem. Egy mély üvöltést hallottam, megijedtem. De nem hátráltam meg. Benyitottam.
     Nem erre a látványra számítottam. Arra gondoltam, hogy úgy fogom látni, mint mikor rátaláltam itt. De, persze, miért is alakulna valami úgy, ahogy én azt szeretném?! Hátat fordítva hajolt, egy lány felett, a torkán csüngött. A szobában, volt még 3 halott lány. Honnan tudtam, hogy halott? Oda futottam, és megnéztem a pulzusát, ami nem volt. E közben, mögöttem az ajtó becsukódott, nagy hanggal. Erre Harry felém nézett.
     Soha, de soha nem akartam Harryre ezt mondani, de most már az volt. Az. Egy szörnyeteg. Mintha nem őt láttam volna. Szürke volt a bőre, szeme rubin vörös, haja felkötve. Megrémített. Féltem. A baj, az volt, hogy a karjaiban lévő lány is meghalt. És, Harry meghallotta a sebesen verő szívemet.
- Friss csemege, ha?- nyalta meg a száját.
- Harry! Bella vagyok!- mondtam lassan.
- Né' má', beszél! Az lehetsz aki csak akarsz! Sőt, a halál előtt szeretnél egy jó élménnyel eltávozni?- mielőtt pisloghattam volna, már előttem volt, és a két ujjával, lejjebb húzta a nacim és a bugyim.
- Harry!- Löktem el- Nem ismersz meg??
- Nem, kéne?- mosolygott, mikor vissza jött hozzám.
- Eljegyeztél!
- Hogy? Dehogy!- nevetett fel. A nyakamhoz hajolt, és a fogai is kilátszódtak, ám ekkor berontottak az ajtón. Dylan intett a kezével, és Harry a következő pillanatban, már a szoba túlsó oldalán volt.
- Mit keresel te itt?- szaladt oda hozzám, és felsegített, miután összerogytam.
- Én, én...- nem tudtam beszélni. Csak álltam ott, és hol a földön fekvő, nem törődöm Harryre néztem, hol az előttem álló, féltő tekintetű Dylanre.
- Gyere!- kézen fogott, és kivezetett. Elértünk a szobájába. Olyan volt, mint gondoltam. Sötét. A bútorok, a falak, minden!- Itt alszol ma velem, jó?
    ~MI?? Komolyan, Dylan, komolyan?!~
    Végig gondoltam. Ha most beleegyezem, indulhat a terv. Igaz, már nem azért, hogy Harry és én együtt lehessünk. Jobb okom volt! A családom ért, a barátaimért, és az ismeretlen emberekért akartam megcsinálni! Azért, hogy Dylan ne tudjon uralkodni senki felett!
- Na?- kérdezte, miután nem válaszoltam.
    ~Mit tegyek, hogy elhiggye, hogy már őt szeretem? Hogy Harry, már nem jelent nekem semmit? ... Aha, pont ezt akartam elkerülni!~ Csak ez az egy ötlet lebegett előttem. De, mivel még szerettem Harryt, és tudtam, hogy egy életen át szeretni is fogom(az meg rá tett egy lapáttal, hogy nemrég jegyzett el), úgy éreztem, hogy ezzel megcsalom őt.
    Aztán, ráébredtem, hogyha, beadom neki, hogy szeretem, elveszem az erejét, utána nem árthat senkinek! Ezzel "tisztelgek" az egykori Harrynek. Sőt, ha én megkapom Dylan erejét, még nagyobb hatalmam lesz, és visszahozhatom a szerelmem!
    Nem válaszoltam neki. Mélyen a szemébe néztem, és nagyon-nagyon nagy levegőt vettem. Lelöktem az ágyra, rá másztam, és és megcsókoltam.
    Nem hazudok, tetszett! Mármint, persze, Harry, meg minden, de úgy gondoltam, hogy ő többé nem jön vissza! Olyan érzés volt, mintha számomra meghalt volna. Mindennél jobban szeretem/szerettem Harryt. De, míg másoknak könnyű, Harrynek, és magamnak nem tudok hazudni!
    Miután csókolózni kezdtünk, lassan lekerült rólunk a ruha. És a többi, és a többi. Miután megtörtént az aktus, gyengéden csókolóztunk. Én a karjaiban feküdtem.



     Sziasztok, Manók! Ismét bocsi! Tényleg sajnálom, de meg van nyárra a programom, és elég kötött. Nem mondok konkrét dátumokat, inkább azt mondom, hogy amikor tudok, felrakok részt, független attól, hogy szombat van e, vagy szerda, oks? Remélem nem haragszotok. 
     Puxx:Flói
U.I.: Nézzetek be a másik blogomba--> KATT